A RA Rendelet szabályait kell alkalmazni az országos közutakon, így az MKIF közútkezelésében lévő gyorsforgalmi utakon is 

1. a megállási tilalom hatálya alatt a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető^[1] vagy 
2. a közútkezelői feladatok végzését akadályozó^[2], vagy
3. a közúti ellenőrzéseket akadályozó módon várakozó, továbbá 
4. a közút területén hátrahagyott^[3]

járművek közútkezelő általi elszállítása, tárolása és értékesítése során [Rendelet 1.§].

¹ A jármű a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módú, ha a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos [Kkt. 14/A.§ (1) bekezdés a) pont].

² A jármű a forgalom által nem indokolt olyan helyzetben van, amellyel a közútkezelői feladatok ellátását akadályozza [Kkt. 14/A.§ (1) bekezdés b) pont].

³ Hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll [Rendelet 2.§ 4. pont].

A közútkezelő az észleléssel szerez tudomást arról, hogy a gyorsforgalmi úton veszteglő jármű van.

Észlelésnek minősül 

• az útellenőr vagy a közútkezelésben/üzemeltetésben részt vevő más munkavállaló vagy megbízott általi közvetlen észlelés, 
• harmadik személyek (pl. a jármű vezetője, utasa, más közlekedők) általi telefonos bejelentés, illetve 
• hatóság (pl. rendőrség, stb.) általi bejelentés.

A bejelentés történhet telefonon (MKIF diszpécseri szolgálata felé) vagy személyesen (pl. helyszínen elhaladó útellenőrnek). 

Az MKIF közútkezelésében lévő gyorsforgalmi útszakaszok több autópályamérnökséghez tartoznak. A 3. sz. melléklet tartalmazza az autópályamérnökségek listáját – az üzemeltetést ellátó társaságok szerinti bontásban -, az üzemeltetésükbe tartozó gyorsforgalmi útszakaszok szakaszhatáraival, illetve a veszteglő járműre vonatkozó bejelentések megtételére szolgáló mérnökségi diszpécseri szolgálat telefonos elérhetőségeit.

Ezen kívül, az MKIF központi elérhetőségei felé is tehető telefonon bejelentés, amelyre vonatkozó elérhetőségi adatokat a 3. sz. melléklet szintén tartalmazza.

A tájékoztató 4. sz. melléklete pedig azon, a járműelszállításba bevont közreműködő (megbízott partnerek) listáját és elérhetőségeit tartalmazza, akik az MKIF részéről az elszállítás végrehajtásába, teljesítésébe bevonásra kerülnek. 

A Rendelet – közlekedési- és forgalombiztonsági, illetve közútkezelési/üzemeltetési feladatellátási indokok és szempontok miatt – különböző, a veszteglő jármű tartózkodási helyétől függő ún. türelmi időtartamokat követően írja elő a közútkezelő járműelszállítás iránti intézkedési jogosultságát. 

A 4. pontban lévő táblázat szerinti türelmi idő azt a gyorsforgalmi út adott helyszínéhez rendelt időtartamot jelenti, amelyen belül ha a veszteglő jármű elszállítására nem kerül sor (így különösen a járművezető, a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója részéről – pl. assistance szolgáltatás keretében, stb.), annak lejártát követően a közútkezelő jogosult azt intézni.

Fontos, hogy a Rendelet meghatározza a gyorsforgalmi út azon területeit, amelyen történő veszteglés esetén nincs türelmi idő, azaz a közútkezelő jogosult azonnal intézkedni az ott veszteglő jármű elszállítása iránt. Jellemzően ilyen a gyorsforgalmi út forgalmi sávja, amely szabály közlekedés- és forgalombiztonsági indokoltsága kétségtelen.

Közlekedés- és forgalombiztonsági indokoltságú az az előírás is, miszerint a veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetője köteles a veszteglő jármű elszállítását lehetővé tenni [Rendelet 8.§ (1) bek.]. Ha a veszteglő jármű elszállítását a helyszínen tartózkodó járművezető jogszerűtlenül akadályozza, az elszállítás biztosításához az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányság intézkedése kérhető [Rendelet 22.§ (1) bek.].

A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez – szerződés alapján – felelősségbiztosítással, illetve bankkártyás fizetési lehetőséggel [Rendelet 3.§ (1) bek.] rendelkező közreműködőt vehet igénybe [Kkt. 14/A.§ (6) bek.]. 

Az MKIF kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon történő járműelszállításban közreműködők listáját (a név, székhely és kapcsolattartási – telefonszám és elektronikus elérhetőségi – adatokkal, a feladatellátásuk helyszínéül szolgáló illetékes autópályamérnökséghez tartozó gyorsforgalmi útszakaszok határaival, valamint az általuk elszállított veszteglő járművek tárolásra biztosított telephelyek címével) a 4. sz. melléklet tartalmazza, az üzemeltetést ellátó társaságok szerinti bontásban. Közreműködő igénybevétele esetén az elszállított jármű visszaadása a közútkezelő jelenléte nélkül is végezhető.

A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség [Kkt. 14/A.§ (2) bek.].

A veszteglő jármű észleléséről, valamint az elhagyott jármű^[1] (amelynek minősül adott esetben a hátrahagyott jármű^[2] is) elszállításáról feljegyzést kell készíteni (külföldi honosságú jármű esetén ez utóbbi kapcsán rendeleti előírás, hogy angol nyelven is el kell készíteni).

–    Félbeszakított intézkedés: Az elhagyott jármű elszállítására irányuló intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a veszteglő jármű járművezetője (tulajdonosa vagy üzembentartója) 

a) az intézkedés közben a helyszínre visszaérkezik, és az intézkedés félbeszakítását vagy megszüntetését kéri, 

b) a veszteglő járművel tovább kíván haladni, feltéve, ha a veszteglő jármű műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát egyébként nem veszélyezteti, és 

c) a megkezdett intézkedés költsége megfizetésre kerül. 

A félbeszakítás tényét – és félbeszakítást kérő személy adatait és a költségrendezés megtörténtét – az elszállításra vonatkozó feljegyzésben rögzíteni szükséges. Félbeszakított intézkedés esetén az elszállításra vonatkozó feljegyzés a jármű visszavételét igazoló elismervénynek is minősül.

A veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetőjét az elszállítási szabályokról magyar (külföldi honosságú jármű esetén angol és magyar nyelvű) tájékoztató átadásával kell tájékoztatni. Ha elhagyott járműről van szó ÉS a veszteglő jármű a tájékoztató 4. pontjában hivatkozott táblázat 3-4. pontja szerinti (azaz 24, ill. 72 óra elteltét követően elszállítást igénylő) helyszínen található, úgy a tájékoztatót a járművön kell elhelyezni.

A veszteglő járműről képfelvételt kell készíteni, de videó- és hangfelvétel (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthető – a jármű helyzetének, a jármű jellemzőinek, állapotának, sérüléseinek bemutatása, illetve a járműben vagy a járművön fellelhető ingóságok leltározása céljából is. A felvételekre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatással kapcsolatban jelen tájékoztató 8. pontja irányadó.

A veszteglő jármű a tájékoztató 6. pontjában részletesen meghatározott helyszínekre kerülhet elszállításra, a 7. pont szerinti költségek ellenében. Ha a veszteglő jármű tárolóhelyre kerül elszállításra és

1. magyar honosságú elhagyott jármű vagy hátrahagyott jármű, úgy tulajdonosának és/vagy üzembentartójának adatai a hazai közlekedési nyilvántartásból megismerhetők, amelyet követően, az adatok birtokában a tulajdonost és/vagy üzembentartót – a Rendeletben részletesen szabályozottak szerint – értesíteni kell a jármű átvételi helyéről (tárolóhely) és arról, hogy milyen feltételekkel vehető át; 
2. külföldi honosságú, és tulajdonosa/üzembentartója nem állapítható meg, vagyis azonosíthatatlan járműnek^[3] minősül, az elszállítására vonatkozó feljegyzést – a képfelvételekkel együtt – az elszállítást követő legkésőbb 5 munkanapon belül közzé kell tenni az MKIF honlapján (vagyis a honlapon közzététel minősül értesítésnek).

A tulajdonos (vagy az üzembentartó) az előzőek szerinti értesítés alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően a tárolóhelyről elszállítani, legfeljebb az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül. Az értesítés kézbesítésének szabályait a Rendelet részletesen tartalmazza, a kézbesítési vélelemre irányadó előírásokat (ún. kézbesítési fikció) is szabályozva.

¹ elhagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amelynek járművezetője nem tartózkodik a helyszínen [Rendelet 2.§ 2. pont]

² hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll [Rendelet 2.§ 3. pont]

³ azonosíthatatlan jármű: az olyan elhagyott jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik, valamint az olyan elhagyott jármű, amelynek üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítása nem lehetséges [Rendelet 2.§ 1. pont];

A Rendelet 3 opciót jelöl meg a veszteglő jármű elszállítási helyszíneként:

1. gyorsforgalmi úttól eltérő helyszínre (ti. szakaszhatáron^[1] túli szállítás) – ha a helyszínen tartózkodó járművezető és a közútkezelő vagy megbízott megállapodnak más biztonságos helyszínre történő elszállításban [Rendelet 5.§ (3) bek.];

• tárolási helyre^[2] [Rendelet 5.§ (1) bek.] – ha

ba)   az a) pont szerinti megállapodásra nem kerül sor (vagy nem kerülhet sor – pl. baleset esetén a járművezetőt sérülése miatt elszállították a helyszínről, stb.); vagy 

bb) elhagyott (vagy hátrahagyott) járműről van szó;

• kivételesen pihenőhelyre^[3] is szállítható a jármű [Rendelet 5.§ (2) bek.] – az alábbi valamennyi feltétel együttes teljesüléseesetén:

ca)   a jármű olyan helyszínen tartózkodik, ahol az elszállítás iránt azonnal vagy észleléstől számított 2 órát követően válik jogosulttá a közútkezelő (tájékoztató 4. pontjában lévő táblázat 1-2. pontja szerinti helyszín – pl. gyorsforgalmi út forgalmi sávja, leállósáv, útpadka)

cb)   a jármű 3,5 t össztömeg alatti,

cc)   a veszteglő járműnek nincs a közutat szennyező vagy károsítóhibája vagy sérülése

• a jármű vezetője a helyszínen tartózkodik és 
  • egyetért azzal, hogy pihenőhelyre kerül beszállításra a jármű, illetve
  • vállalja az elszállítás költségének megfizetését (az elszállítás befejezését követően helyszíni fizetéssel), és
  • tudomásul veszi, hogy
  • a pihenőhelyről köteles a járművel továbbhaladni, ha annak műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, vagy
  • ezen helyszínről (mint a tájékoztató 4. pontjában lévő táblázat 4. pontja szerinti helyszínről) 72 órán belül köteles saját hatáskörben gondoskodni a jármű továbbszállításáról – és ha erre 72 óra elteltével nem kerül sor, a közútkezelő vagy megbízottja a járművet a tárolási helyre elszállítja.

¹ szakaszhatár: a jármű feltalálási helye szerinti országos közút illetékes mérnökségéhez tartozó útszakasz (adott országos közút mindkét oldalán km szelvénytől km szelvényig tartó útszakasz) [Rendelet 2.§ 7. pont]

² tárolási hely: a közútkezelő vagy a jármű feltalálási helye szerinti gyorsforgalmi út illetékes mérnökségéhez tartozó útszakaszon járműmentést és -szállítást, illetve segélyszolgálatot biztosító megbízott telephelye, ahol az elszállított járművek tárolása és visszaadása biztosítható [Rendelet 2.§ 5. pont]  

³ Ez a pihenőhely a gyorsforgalmi út haladási irány szerinti legközelebbi pihenőhelye, ennek hiányában a legközelebbi csomóponton megfordulva az ellenkező irányban lévő legközelebbi pihenőhely. Amennyiben az ekként meghatározott pihenőhelyen a pihenőhely működése vagy biztonságos üzemeltetése körében felmerült okból a jármű elhelyezése nem lehetséges (mert pl. a pihenő lezárásra került, vagy felújítással érintett, stb.), a közútkezelő jogosult más pihenőhelyet kijelölni.

Az elszállítási költség meghatározásának alapjául szolgáló, az MKIF kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon egységesen alkalmazható szállítási egységdíj függ attól is, hogy a veszteglő jármű az előző 6. pont szerinti helyszínek közül hová kerül(t) elszállításra.

1. Amennyiben a veszteglő jármű az előző 6. a) pont szerinti, azaz a gyorsforgalmi úttól eltérő más biztonságos helyre kerül elszállításra, úgy annak költsége a járművezető (tulajdonos vagy üzembentartó) és a közreműködő közötti közös megegyezése szerinti mértékű – azzal, hogy amennyiben az km (távolság) alapú, úgy a közreműködő legfeljebb az 5. sz. mellékletben rögzített km alapú nettó egységdíj felszámítására jogosult, a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíjon (mint kiszállási alapdíjon) felül. Jelen tájékoztató 6. sz. melléklete a szakaszhatáron túli járműelszállítás nettó km alapú egységdíjait angol nyelven is tartalmazza.

• Amennyiben a veszteglő jármű tárolási helyre (előző 6. b) pont) vagy pihenőhelyre (előző 6. c) pont) kerül elszállításra, úgy az elszállítási és a tárolási költség legfeljebb a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíj (7. sz. melléklet)szerinti mértékkel kerülhet meghatározásra, az ott rögzített pótlékok és egyéb feltételek (pl. félbeszakított intézkedés esetén az egységárak legalább 50%-ának megfelelő – és amennyiben van, úgy annak pótlékokkal növelt – költség kerül felszámításra) figyelembevételével. Jelen tájékoztató 8. sz. melléklete a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíjakat angol nyelven is tartalmazza.

A Rendelet 1. sz. melléklet

–    1. pontja szerinti egységárak személygépjárművek vagy 3,5 tonna össztömegű járművek esetében, 

–    2. pontja szerinti egységárak tehergépjárművek vagy 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetében alkalmazandóak, 

minden esetben szakaszhatáron belül, legfeljebb a tárolási helyig történő járműmentésre és szállításra, illetve segélyszolgálatra vonatkozó nettó egységdíjak.

A Rendelet 1. sz. mellékletében nem szereplő minden további esetkör – így különösen a balesetben vagy más okból megsérült jármű műszaki mentése – egyedi esetnek minősül (a szakaszhatáron túli szállítás előző 6. a) pont szerinti eset kivételével), amelyre vonatkozó díjtételek egyedileg kerülnek meghatározásra.

A Rendelet 1. sz. melléklete szerinti egységdíjak kapcsán további tudnivalók az alábbiak:

• közzététel: Az MKIF honlapján a Rendelet 1. sz. melléklete szerinti egységdíjak magyar és angol nyelven is közzétételre kerülnek. 
• indexálás: A Rendelet 2025. július 1. napjától kezdődően, évente, minden év július 1-jétől lehetővé teszi az 1. sz. melléklet szerinti egységdíjak módosítását, a Rendeletben rögzített indexálási feltételek és szabályok mentén.
• külföldi pénznem esetén alkalmazandó átváltási szabály: A forintban meghatározott költség más pénznemben történő átszámítását a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, mindenkor érvényes, adott napra vonatkozó deviza középárfolyam alapján kell meghatározni.
• költségfizetés helyszíne:
  • a pihenőhelyre [6. c) pont] történő elszállítás, illetve félbeszakított intézkedés/szállítás (5. pont) esetén az elszállítási költséget a helyszínen, 
  • a tároló helyre [6. b) pont] történő elszállítás esetén az elszállítási és a tárolási költséget legkésőbb az elszállított jármű visszavételének időpontjáig kell megfizetni.

Az MKIF a járműelszállítással kapcsolatos jogszabályi feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető [Kkt. 14/A.§ (7) bek.].

A közút kezelője az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jogszabály alapján adatkezelő.

Az adatfeldolgozási feladatokat szerződéses alapon – a 3. sz., illetve a 4. sz. mellékletben jelöltek szerinti illetékességnek megfelelően – az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt., illetve az MKIF VIA Zrt. látja el.

Az érintettek számára kijelölt kapcsolattartó – a 3. sz., illetve a 4. sz. mellékletben jelöltek szerinti illetékességnek megfelelően – az az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt., illetve az MKIF VIA Zrt.

Az MKIF honlapján a következő elérhetőségen ismerhető meg az adatkezelésre vonatkozó tájékoztató: www.mkif.hu/adatvedelem.

A tulajdonos vagy az üzembentartó a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani a tárolási helyről.

Ha a tulajdonos vagy az üzembentartó ezen kötelezettségének a 2. értesítést követő 90 napon belül sem tesz eleget, a jármű 

1. értékesíthető vagy 
2. más módon hasznosítható.

Az értékesítésre és a más módon történő hasznosításra vonatkozó szabályokat a Rendelet részletesen tartalmazza.

Ha a jármű értékesítése eredménytelen, vagy más módon nem hasznosítható, vagy ha a tulajdonos vagy az üzembentartó az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a járművet

– a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak,

– más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő (hulladékkoncessziós társasággal együtt a továbbiakban: Átvevő) részére 

kell átadni (a továbbiakban: Átadás).

Ha az elszállított jármű tulajdonosa vagy üzembentartója 

• az értékesítést, vagy 
• a más módon történő hasznosítást, vagy
• az Átadást 

követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy az Átvevő részére történő Átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy az Átvevő részére történő Átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.