A Rendelet szabályait kell alkalmazni az országos közutakon, így az MKIF közútkezelésében lévő gyorsforgalmi utakon is

1. a megállási tilalom hatálya alatt a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető¹ vagy
2. a közútkezelői feladatok végzését akadályozó², vagy
3. a közúti ellenőrzéseket akadályozó módon várakozó, továbbá
4. a közút területén hátrahagyott³

járművek közútkezelő általi elszállítása, tárolása és értékesítése során [Rendelet 1.§].

¹ A jármű a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módú, ha a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos [Kkt. 14/A.§ (1) bekezdés a) pont].

² A jármű a forgalom által nem indokolt olyan helyzetben van, amellyel a közútkezelői feladatok ellátását akadályozza [Kkt. 14/A.§ (1) bekezdés b) pont].

³ Hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll [Rendelet 2.§ 4. pont].

A közútkezelő az észleléssel szerez tudomást arról, hogy a gyorsforgalmi úton veszteglő jármű van.

Észlelésnek minősül

• az útellenőr vagy a közútkezelésben/üzemeltetésben részt vevő más munkavállaló vagy megbízott általi közvetlen észlelés,
• harmadik személyek (pl. a jármű vezetője, utasa, más közlekedők) általi telefonos bejelentés, illetve
• hatóság (pl. rendőrség, stb.) általi bejelentés.

A bejelentés történhet telefonon (MKIF diszpécseri szolgálata felé) vagy személyesen (pl. helyszínen elhaladó útellenőrnek).

Az MKIF közútkezelésében lévő gyorsforgalmi útszakaszok több autópályamérnökséghez tartoznak. A 3. sz. melléklet tartalmazza az autópályamérnökségek listáját, az üzemeltetésükbe tartozó gyorsforgalmi útszakaszok szakaszhatáraival, illetve a veszteglő járműre vonatkozó bejelentések megtételére szolgáló mérnökségi diszpécseri szolgálat telefonos elérhetőségeit. Ezen kívül, az MKIF központi elérhetőségei felé is tehető telefonon bejelentés, amelyre vonatkozó elérhetőségi adatokat a 3. sz. melléklet szintén tartalmazza.
A tájékoztató 4. sz. melléklete pedig azon, a járműelszállításba bevont közreműködő (megbízott partnerek) listáját és elérhetőségeit tartalmazza, akik az MKIF részéről az elszállítás végrehajtásába, teljesítésébe bevonásra kerülnek.

A Rendelet – közlekedési- és forgalombiztonsági, illetve közútkezelési/üzemeltetési feladatellátási indokok és szempontok miatt – különböző, a veszteglő jármű tartózkodási helyétől függő ún. türelmi időtartamokat követően írja elő a közútkezelő járműelszállítás iránti intézkedési jogosultságát.
A 4. pontban lévő táblázat szerinti türelmi idő azt a gyorsforgalmi út adott helyszínéhez rendelt időtartamot jelenti, amelyen belül ha a veszteglő jármű elszállítására nem kerül sor (így különösen a járművezető, a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója részéről – pl. assistance szolgáltatás keretében, stb.), annak lejártát követően a közútkezelő jogosult azt intézni.

Fontos, hogy a Rendelet meghatározza a gyorsforgalmi út azon területeit, amelyen történő veszteglés esetén nincs türelmi idő, azaz a közútkezelő jogosult azonnal intézkedni az ott veszteglő jármű elszállítása iránt. Jellemzően ilyen a gyorsforgalmi út forgalmi sávja, amely szabály közlekedés- és forgalombiztonsági indokoltsága kétségtelen.

Közlekedés- és forgalombiztonsági indokoltságú az az előírás is, miszerint a veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetője köteles a veszteglő jármű elszállítását lehetővé tenni [Rendelet 8.§ (1) bek.]. Ha a veszteglő jármű elszállítását a helyszínen tartózkodó járművezető jogszerűtlenül akadályozza, az elszállítás biztosításához az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányság intézkedése kérhető [Rendelet 22.§ (1) bek.].

A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez – szerződés alapján – felelősségbiztosítással, illetve bankkártyás fizetési lehetőséggel [Rendelet 3.§ (1) bek.] rendelkező közreműködőt vehet igénybe [Kkt. 14/A.§ (6) bek.].

Az MKIF kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon történő járműelszállításban közreműködők listáját (a név, székhely és kapcsolattartási – telefonszám és elektronikus elérhetőségi – adatokkal, a feladatellátásuk helyszínéül szolgáló illetékes autópályamérnökséghez tartozó gyorsforgalmi útszakaszok határaival, valamint az általuk elszállított veszteglő járművek tárolásra biztosított telephelyek címével) a 4. sz. melléklet tartalmazza. Közreműködő igénybevétele esetén az elszállított jármű visszaadása a közútkezelő jelenléte nélkül is végezhető.

A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség [Kkt. 14/A.§ (2) bek.].

A veszteglő jármű észleléséről, valamint az elhagyott jármű¹ (amelynek minősül adott esetben a hátrahagyott jármű² is) elszállításáról feljegyzést kell készíteni (külföldi honosságú jármű esetén ez utóbbi kapcsán rendeleti előírás, hogy angol nyelven is el kell készíteni).

– Félbeszakított intézkedés: Az elhagyott jármű elszállítására irányuló intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a veszteglő jármű járművezetője (tulajdonosa vagy üzembentartója)
a) az intézkedés közben a helyszínre visszaérkezik, és az intézkedés félbeszakítását vagy megszüntetését kéri,
b) a veszteglő járművel tovább kíván haladni, feltéve, ha a veszteglő jármű műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát egyébként nem veszélyezteti, és
c) a megkezdett intézkedés költsége megfizetésre kerül.

A félbeszakítás tényét – és félbeszakítást kérő személy adatait és a költségrendezés megtörténtét – az elszállításra vonatkozó feljegyzésben rögzíteni szükséges. Félbeszakított intézkedés esetén az elszállításra vonatkozó feljegyzés a jármű visszavételét igazoló elismervénynek is minősül.

A veszteglő jármű helyszínen tartózkodó járművezetőjét az elszállítási szabályokról magyar (külföldi honosságú jármű esetén angol és magyar nyelvű) tájékoztató átadásával kell tájékoztatni. Ha elhagyott járműről van szó ÉS a veszteglő jármű a tájékoztató 4. pontjában hivatkozott táblázat 3-4. pontja szerinti (azaz 24, ill. 72 óra elteltét követően elszállítást igénylő) helyszínen található, úgy a tájékoztatót a járművön kell elhelyezni.

A veszteglő járműről képfelvételt kell készíteni, de videó- és hangfelvétel (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthető – a jármű helyzetének, a jármű jellemzőinek, állapotának, sérüléseinek bemutatása, illetve a járműben vagy a járművön fellelhető ingóságok leltározása céljából is. A felvételekre vonatkozó adatvédelmi tájékoztatással kapcsolatban jelen tájékoztató 8. pontja irányadó.

A veszteglő jármű a tájékoztató 6. pontjában részletesen meghatározott helyszínekre kerülhet elszállításra, a 7. pont szerinti költségek ellenében. Ha a veszteglő jármű tárolóhelyre kerül elszállításra és

a) magyar honosságú elhagyott jármű vagy hátrahagyott jármű, úgy tulajdonosának és/vagy üzembentartójának adatai a hazai közlekedési nyilvántartásból megismerhetők, amelyet követően, az adatok birtokában a tulajdonost és/vagy üzembentartót – a Rendeletben részletesen szabályozottak szerint – értesíteni kell a jármű átvételi helyéről (tárolóhely) és arról, hogy milyen feltételekkel vehető át;
b) külföldi honosságú, és tulajdonosa/üzembentartója nem állapítható meg, vagyis azonosíthatatlan járműnek³ minősül, az elszállítására vonatkozó feljegyzést – a képfelvételekkel együtt – az elszállítást követő legkésőbb 5 munkanapon belül közzé kell tenni az MKIF honlapján (vagyis a honlapon közzététel minősül értesítésnek).

A tulajdonos (vagy az üzembentartó) az előzőek szerinti értesítés alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően a tárolóhelyről elszállítani, legfeljebb az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül. Az értesítés kézbesítésének szabályait a Rendelet részletesen tartalmazza, a kézbesítési vélelemre irányadó előírásokat (ún. kézbesítési fikció) is szabályozva.

¹ elhagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amelynek járművezetője nem tartózkodik a helyszínen [Rendelet 2.§ 2. pont]

² hátrahagyott jármű: az olyan veszteglő jármű, amely a közút területén, lakott területen kívül legalább 72 órája változatlan helyen áll [Rendelet 2.§ 3. pont]

³ azonosíthatatlan jármű: az olyan elhagyott jármű, amely hatósági jelzéssel nem rendelkezik, valamint az olyan elhagyott jármű, amelynek üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítása nem lehetséges [Rendelet 2.§ 1. pont];

A Rendelet 3 opciót jelöl meg a veszteglő jármű elszállítási helyszíneként:

1. gyorsforgalmi úttól eltérő helyszínre (ti. szakaszhatáron¹ túli szállítás) – ha a helyszínen tartózkodó járművezető és a közútkezelő vagy megbízott megállapodnak más biztonságos helyszínre történő elszállításban [Rendelet 5.§ (3) bek.];
2. tárolási helyre² [Rendelet 5.§ (1) bek.] – ha
   • ba) az a) pont szerinti megállapodásra nem kerül sor (vagy nem kerülhet sor – pl. baleset esetén a járművezetőt sérülése miatt elszállították a helyszínről, stb.); vagy
   • bb) elhagyott (vagy hátrahagyott) járműről van szó;
3. kivételesen pihenőhelyre³ is szállítható a jármű [Rendelet 5.§ (2) bek.] – az alábbi valamennyi feltétel együttes teljesülése esetén:
   • ca) a jármű olyan helyszínen tartózkodik, ahol az elszállítás iránt azonnal vagy észleléstől számított 2 órát követően válik jogosulttá a közútkezelő (tájékoztató 4. pontjában lévő táblázat 1-2. pontja szerinti helyszín – pl. gyorsforgalmi út forgalmi sávja, leállósáv, útpadka)
   • cb) a jármű 3,5 t össztömeg alatti,
   • cc) a veszteglő járműnek nincs a közutat szennyező vagy károsítóhibája vagy sérülése
   • cd) a jármű vezetője a helyszínen tartózkodik és
     • egyetért azzal, hogy pihenőhelyre kerül beszállításra a jármű, illetve
     • vállalja az elszállítás költségének megfizetését (az elszállítás befejezését követően helyszíni fizetéssel), éstudomásul veszi, hogy
       • a pihenőhelyről köteles a járművel továbbhaladni, ha annak műszaki állapota folytán a továbbhaladással a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, vagy
       • ezen helyszínről (mint a tájékoztató 4. pontjában lévő táblázat 4. pontja szerinti helyszínről) 72 órán belül köteles saját hatáskörben gondoskodni a jármű

¹ szakaszhatár: a jármű feltalálási helye szerinti országos közút illetékes mérnökségéhez tartozó útszakasz (adott országos közút mindkét oldalán km szelvénytől km szelvényig tartó útszakasz) [Rendelet 2.§ 7. pont]

² tárolási hely: a közútkezelő vagy a jármű feltalálási helye szerinti gyorsforgalmi út illetékes mérnökségéhez tartozó útszakaszon járműmentést és -szállítást, illetve segélyszolgálatot biztosító megbízott telephelye, ahol az elszállított járművek tárolása és visszaadása biztosítható [Rendelet 2.§ 5. pont]  

³ Ez a pihenőhely a gyorsforgalmi út haladási irány szerinti legközelebbi pihenőhelye, ennek hiányában a legközelebbi csomóponton megfordulva az ellenkező irányban lévő legközelebbi pihenőhely. Amennyiben az ekként meghatározott pihenőhelyen a pihenőhely működése vagy biztonságos üzemeltetése körében felmerült okból a jármű elhelyezése nem lehetséges (mert pl. a pihenő lezárásra került, vagy felújítással érintett, stb.), a közútkezelő jogosult más pihenőhelyet kijelölni.

Az elszállítási költség meghatározásának alapjául szolgáló, az MKIF kezelésében lévő gyorsforgalmi utakon egységesen alkalmazható szállítási egységdíj függ attól is, hogy a veszteglő jármű az előző 6. pont szerinti helyszínek közül hová kerül(t) elszállításra.

1. Amennyiben a veszteglő jármű az előző 6. a) pont szerinti, azaz a gyorsforgalmi úttól eltérő más biztonságos helyre kerül elszállításra, úgy annak költsége a járművezető (tulajdonos vagy üzembentartó) és a közreműködő közötti közös megegyezése szerinti mértékű – azzal, hogy amennyiben az km (távolság) alapú, úgy a közreműködő legfeljebb az 5. sz. mellékletben rögzített km alapú nettó egységdíj felszámítására jogosult, a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíjon (mint kiszállási alapdíjon) felül. Jelen tájékoztató 6. sz. melléklete a szakaszhatáron túli járműelszállítás nettó km alapú egységdíjait angol nyelven is tartalmazza.

• Amennyiben a veszteglő jármű tárolási helyre (előző 6. b) pont) vagy pihenőhelyre (előző 6. c) pont) kerül elszállításra, úgy az elszállítási és a tárolási költség legfeljebb a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíj (7. sz. melléklet) szerinti mértékkel kerülhet meghatározásra, az ott rögzített pótlékok és egyéb feltételek (pl. félbeszakított intézkedés esetén az egységárak legalább 50%-ának megfelelő – és amennyiben van, úgy annak pótlékokkal növelt – költség kerül felszámításra) figyelembevételével. Jelen tájékoztató 8. sz. melléklete a Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott egységdíjakat angol nyelven is tartalmazza.

A Rendelet 1. sz. melléklet

• 1. pontja szerinti egységárak személygépjárművek vagy 3,5 tonna össztömegű járművek esetében,
• 2. pontja szerinti egységárak tehergépjárművek vagy 3,5 tonna össztömeg feletti járművek esetében alkalmazandóak,

minden esetben szakaszhatáron belül, legfeljebb a tárolási helyig történő járműmentésre és szállításra, illetve segélyszolgálatra vonatkozó nettó egységdíjak.

A Rendelet 1. sz. mellékletében nem szereplő minden további esetkör – így különösen a balesetben vagy más okból megsérült jármű műszaki mentése – egyedi esetnek minősül (a szakaszhatáron túli szállítás előző 6. a) pont szerinti eset kivételével), amelyre vonatkozó díjtételek egyedileg kerülnek meghatározásra.

A Rendelet 1. sz. melléklete szerinti egységdíjak kapcsán további tudnivalók az alábbiak:

• közzététel: Az MKIF honlapján a Rendelet 1. sz. melléklete szerinti egységdíjak magyar és angol nyelven is közzétételre kerülnek.
• indexálás: A Rendelet 2025. július 1. napjától kezdődően, évente, minden év július 1-jétől lehetővé teszi az 1. sz. melléklet szerinti egységdíjak módosítását, a Rendeletben rögzített indexálási feltételek és szabályok mentén.
• külföldi pénznem esetén alkalmazandó átváltási szabály: A forintban meghatározott költség más pénznemben történő átszámítását a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, mindenkor érvényes, adott napra vonatkozó deviza középárfolyam alapján kell meghatározni.
• költségfizetés helyszíne:
  • a pihenőhelyre [6. c) pont] történő elszállítás, illetve félbeszakított intézkedés/szállítás (5. pont) esetén az elszállítási költséget a helyszínen,
  • a tároló helyre [6. b) pont] történő elszállítás esetén az elszállítási és a tárolási költséget legkésőbb az elszállított jármű visszavételének időpontjáig kell megfizetni.

Az MKIF a járműelszállítással kapcsolatos jogszabályi feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető [Kkt. 14/A.§ (7) bek.].

A közút kezelője az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jogszabály alapján adatkezelő.

Az adatfeldolgozási feladatokat szerződéses alapon az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt. látja el.

Az érintettek számára kijelölt kapcsolattartó az MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt.

Az MKIF honlapján a következő elérhetőségen ismerhető meg az adatkezelésre vonatkozó tájékoztató: www.mkif.hu/adatvedelem.

A tulajdonos vagy az üzembentartó a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani a tárolási helyről.

Ha a tulajdonos vagy az üzembentartó ezen kötelezettségének a 2. értesítést követő 90 napon belül sem tesz eleget, a jármű

1. értékesíthető vagy
2. más módon hasznosítható.

Az értékesítésre és a más módon történő hasznosításra vonatkozó szabályokat a Rendelet részletesen tartalmazza.

Ha a jármű értékesítése eredménytelen, vagy más módon nem hasznosítható, vagy ha a tulajdonos vagy az üzembentartó az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a járművet

– a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak,

– más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő (hulladékkoncessziós társasággal együtt a továbbiakban: Átvevő) részére

kell átadni (a továbbiakban: Átadás).

Ha az elszállított jármű tulajdonosa vagy üzembentartója

• az értékesítést, vagy
• a más módon történő hasznosítást, vagy
• az Átadást

követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy az Átvevő részére történő Átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy az Átvevő részére történő Átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.